Szeressem, ne szeressem ezüstfa

Újra egy szeressem, ne szeressem növény! A szélsőséges viszonyokat jól tűrő, tövises ezüstfa virágainak bódító illat betölti tavasszal a levegő. Meszes talajú kiskertbe való. Az ezüstfa ugyanakkor sokfelé invazív, ezért vannak, akik házikertbe sem ajánlják ültetését. Azonban, miután mutatós, vonzó ezüstszürke lombozatáról, illatos virágairól és ehető gyümölcseiről ismert, kis kertben is elfér, szárazságtűrő, napfénykedvelő, gondozást alig igényel, a vadak elkerülik, szerintünk ne szabadulj meg tőle, illetve dönts belátásod szerint.

Ezüstfa bemutatása

Az ezüstfavirágúak (Elaeagnaceae) családjába tartozó, 10 m magasra megnövő ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a homoktövis rokona.  Az ezüstfa elnevezés Dioszegi Sámultől származik (Diószegi Sámuel: Orvosi Fűvész Könyvében, 1813.). Társnevei: magyar olajfa, vadolajfa, fűzolajfa, hamisolajfa, magyarolajfa, olajfűz, ezüstlevelűfa. Ezek a nevek arra utalnak, hogy a levelek az olajfáéra illetve a fűzére hasonlítanak. További nevei a paradicsomfa (a Paradicsomból származó), szőrös macska (a szőrösségre utal). Kontinentális klímájú nyugat-ázsiai területekről származik. Hosszú életű.

Az ezüstfa cserje vagy többtörzses, 8-10 m magas fa. Fiatal hajtásai ezüstösek, 1-5 cm hosszú ágtövisekkel. Az idősebb hajtások fényesek, zöldesbarnák, idővel vörösesbarnára színeződnek. Az ágak göcsörtösek. Lándzsás leveleinek fonáka ezüstösen szőrözött. Egylaki. Illatos virágai a rövidhajtások levélhónaljaiban 1-3-asával nyílnak, kívül zöldes-, belül sárgásfehér színűek. Valójában a sziromlevelek hiányzanak, szerepüket a csészelevelek veszik át. Csonthéjas termése tojásdad alakú, fán maradó. A termés kezdetben pikkelyszőrös, ezüstös színű, később sárgásbarna, csupasz. Ehető, de lisztes ízű, a madarak igen kedvelik.  Nyersen nem élvezhető.

Ami az ezüstfa előnye az a hátránya is egyben

Valószínűleg a török uralom idején került hazánkba. Szik- és homokfásításra, szélfogóként mezővédő erdősávok létrehozására használták, nagyobb mennyiségben ültették autópályák mentén. A gyökerein szimbiózisban élő sugárgombák segítségével nitrogént képes megkötni. Gyors csírázásának, a szimbionta nitrogénfixálásnak, gyors növekedésének, korai termőre fordulásának, jó regenerációs képességének köszönheti gyors terjedését. Erőteljes terjedéséhez hozzájárul gyors növekedése is. Leginkább az árasztásos és szikes területeken terjed, és az őshonos fajok rovására elszaporodhat.

Terjedését tovább segíti, hogy leveleinek csersav tartalma miatt kevés a károsítója. Terjedésével, árnyékvetése miatt kiszorítja a fényigényes fajokat. Nitrogénkötő tulajdonságai miatt támogatja a nitrogénkedvelő gyomok (nitrofil gyomok pl.  fehér libatop, csattanómaszlag, csalán stb.) elszaporodását. Elfoglalja a legelőket. Újonnan már nem telepítik.

Mindezek ellenére, ha már előfordul a kertedben, ne szabadulj meg tőle! Ugyanis az előbb említett tulajdonságai miatt elmondható, hogy sokat tűrő, igénytelen faj. Talajban nem válogat. Homokos, agyagos és meszes talajon is szépen fejlődik. A szárazságot és az árasztást is jól tűri. Hő és fagytűrő, mínusz 45 foktól plusz 46 fokig megél. Napon és félárnyékban is fejlődik. Mézelő, tehát a hasznos rovarok, méhek, igen kedvelik virágát. Miután a metszést jól tűri, akár nyírt sövénynek is kiváló.

Terméséből lekvár, gyümölcskocsonya készülhet.

Gyógyhatása is ismert. A termés fő tápértékei: fehérjék, aminosavak, flavonoidok, poliszacharidok, ásványi anyagok. A virág, termés, kéreg, levél ázalékát, a nyers vagy forrázott gyümölcsöt a népgyógyászat régóta használja émelygés, hányás, sárgaság, asztma ellen és szélhajtóként, reumás fájdalmak, influenza, láz ellen. A gyümölcshús fogyasztásával amőbák okozta hasmenést kezeltek. Fájdalomcsillapító és izomlazító hatásúnak bizonyult egérkísérletekben. Kimutatták immunrendszer szabályozó, antioxidáns, fájdalomcsillapító, baktérium -, mutáció ellenes hatását is. (doi:10.1016/j.jtcme.2015.09.004)

Az ezüstfa szerepe a kertben

A keskenylevelű ezüstfa jól tolerálja a nyári hőséget, a mészben gazdag talajt és az erősebb szeleket is. A kertben gondoskodást gyakorlatilag nem igényel.

Sarjakról is szaporodik, de terjedése elsősorban magról történik, madarak, és kisemlősök közvetítésével. A magvak, magról nevelve, 4-5 éves fákon fejlődnek először. Csírázásához hideghatás szükséges. A csírázás megindulásához nedves, gyengén lúgos talaj szükséges. Dugványai lassan gyökeresednek.

Ezüstös lombozata feltűnő kontrasztot biztosít más zöld növényekkel szemben. Helyezd olyan helyre,  például egy virágágyás mellett, jól látható helyre szoliterként, szépsége így teljesedik ki. Aljnövényként  párosíthatod finom, tollas lombozatú növényekkel, például díszfűfélékkel (pl. Miscanthus), vagy szélesebb levelű növényekkel, például hostákkal (Hosta spp.).

Egyes fajtái, mint például a ‘Quicksilver’, szúros, sűrű térhatárolónak, sövénynek is nevelhető. Mivel hasonlít kicsit az olajfára, mediterrán kertbe jó választás. Napos, forró balkonon is megél konténerben. Metszéssel kordában tartható.